Május első napjaiban Amerika 120 legjobb bartendere - és velük együtt mi is - az év első felének egyik leginkább várt eseményén vett részt. A Maritime Hotel Hiro termében, a Cocktail kingdom szervezésében és Stanislav Vadrna közreműködésével rendezett japán koktélkészítési kurzus Kazuo Uyeda mester bartender vezetésével zajlott.

Kazuo Uyeda a japán bartending egyik nagymestere és különösen híres a 25év alatt kikísérletezett „hard shake” technikájáról. Stanislav Uyeda tanítványa, akinek közreműködése nélkül nehezen jött volna létre a program, másrészt ő az a tender, aki számos szakkiállításon, és programon vett már részt, mint hiteles európai képviselője a japán stílusnak.

Uyeda kétségtelenül magas elvárásoknak kellett megfeleljen a két napos kurzus során, hiszen az amerikai szakma krémje árgus szemekkel vizsgálta minden mozdulatát. A japán technikával kurzus formájában nagyon ritkán találkozni - New Yorkban is ez volt az első- inkább bemutató előadások alkalmával lehet az apró részleteket tanulmányozni.

Az első nap a japán és az amerikai (részvételünkkel az európai) kultúrák közötti különbségek feltérképezésével telt a bárvilágon keresztül.

Szív, technika és test - vallja Uyedo a sumo alaptétele nyomán. Nagyon fontos a koncentráció, hogy a tender ne veszítsen el egyetlen pillanatot sem, miközben a vendég által kért italt készíti. Minden alkalommal tökéleteset kell megalkotni és a tökéletességre való törekvés már az üvegek kinyitásával kezdődik. Továbbá nem elég hogy elkészítünk egy jó italt, a következőnek mindig egy kicsit jobbnak kell lennie. Finomság és szépség, ami a keverési mozdulatokat jellemzi, függetlenül attól, hogy a bartender férfi-e vagy nő.

A második napon Uyeda bemutatott 3 általa alkotott receptet, melyek mindegyike nemcsak egy recept volt névvel ellátva, hanem egy miniatűr univerzum a színek teljességén át út a tökéletes felé. Japánban például a színeknek különös jelentősége van így a mester számára a színekkel való festés kreativitásának szerves része. Tudatosan komponálja meg születendő italainak színét, ezért a második nap egy része a „színkeveréssel” foglalkozott. Blue curacaoval és Midorival dolgozott, megrögzött természetes alapanyag rajongóként kicsit meg is lepett ez a tétel, de egy japán bartender precíziós munkáját lekövetve nem volt helye a kétkedésnek. Bevallom ez volt az a pont, amikor Japán valóban nagyon távoli és furcsa országnak tűnt.

A szeminárium csúcspontja a hard shake technikába való beavatás volt, ahol nemcsak a pontos mozdulatokat, de a miérteket is elmagyarázta Uyeda san. A hard shake technika egyébként nem társítható minden recepthez, de vitathatatlan, hogy más textúrát eredményez, mint egy hagyományos sékelés.

Nagyon sok új információt láttunk, hallottunk a japán perfekcionizmus révén - ami kétségtelen, hogy a bárvilágot is áthatja. A japán technika azonban egy nagyon könnyen félreérthető és alapjaiban nagyon konzervatív italkeverési mód, nekünk pedig éppenhogy több szabadságra és kreativitásra van szükségünk.